Körbeértünk a Kéken!

2013. 10. 03., Szerző: Dabis Balázs Silvius, Fotó: Gulyás Attila, Kovács Attila és a Kékkör felmérői

2013. október 2-án Sátoraljaújhelyen befejeződött az Országos Kékkör gyalogos felmérése. A munkában részt vevőkkel gyors telefonos interjút készítettünk.

A Kékkör útvonalának rögzítésében 10 úr és egy hölgy vett részt, akik sok-sok kilométeren át vitték a hátukon a felméréshez szükséges eszközöket és az árnyas erdőkben és mély völgyekben is majdnem tökéletes pontosságot biztosító GPS-vevőt.

Együttesen körülbelül 2500 km távolságot tettek meg, de hogy pontosan milyen hosszú jelenlegi állapotában a Kékkör, hogy milyen szintadatokkal jellemezhető, azt csak akkor fogjuk megtudni, ha az eredmények pontos kiértékelése lezajlott.

kekk2500_0000_664x0t1_ic

Győri Tamás József, az MTSZ igazgatója az esemény kapcsán azt hangsúlyozta, hogy bár már sokan jártak a Kékkörön GPS-vevőkkel, ami ma történt, az mégis jelentős újdonság. Ilyen pontosságot lehetővé tevő eszközökkel ugyanis korábban még nem készült el az útvonal teljes felmérése. Persze azzal, hogy ez a felmérés elkészült, még nem fejeződött be a munka, legfeljebb egy jelentős szakasza zárult le. A java még csak most kezdődik a feldolgozással, a szükséges helyeken a nyomvonal változtatásával, a megjelenítéssel és közzététellel, illetve a pecsételőhelyek újratervezésével és még sok egyébbel.

A 11 felmérő jól szervezetten osztotta meg a munkát és az OKT különböző szakaszait egymás között. Adott napokon két különböző, egymás mellett elhelyezkedő szakaszát mérték fel a kék sávjelzéssel ellátott turistautaknak, így sajnos egyikük sem szerezhette meg a kéktúrajelvényt, de az élmények és a nagyszerű projektben való részvételi lehetőség talán kárpótolta őket.

Kovács “Gekko” Attila vezette a felmérők csoportját, koordinálta a munkafolyamatot, és ő volt az egyike azoknak, akik a legtöbb kilométert tették meg a projekt során. Az eredetileg földrajz–ökológia szakos tanár korábban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából végzett GPS-es felméréseket, s itt szerzett tapasztalatot a terepen történő helymeghatározásban. Ezen a borongós szerdai napon, a déli órákban befejezték az Alföldi Kéktúra útvonalát, és Sátoraljaújhelyen bevártak az utolsó héten már nem dolgozó néhány felmérőkollégát, köztük Németh Csaba terepfutót, hogy a Rudabányácska és Sátoraljaújhely közötti, kék keresztel jelölt rövid átkötő szakasz felmérésével közösen zárják be a Kékkört, és pezsgőt bontsanak.

Attilát, néhány társával együtt az utolsó szakasz megtétele előtt értük el telefonon.

– Sokan irigyeltek Titeket, hogy milyen nagyszerű és remek feladatot kaptatok.

– Kívülről biztos jó bulinak tűnhet mindez, de ez nem egy egyszerű kirándulás, túrázás volt. Naponta kellett 10-15 kilométert teljesíteni, amihez azért jó kondíció szükséges, ráadásul nagy odafigyeléssel kellett felmérnünk a szakaszokat. Persze nagy élmény volt végigcsinálni, de nekem személy szerint nagyon fáj az, hogy magam csak 500-600 km-t tettem meg a munka menete miatt, és nem láthattam azokat a szakaszokat, ahol a méréseket mások végezték. Most óriási kedvet kaptam ahhoz, hogy végigjárjam a teljes Kékkört, mert a nap végén bizony mi is irigykedtünk egymásra, hogy pont azt nem láthattuk, nem élhettük meg, amit a másik.

– Azért vittél magaddal igazolófüzetet a kéktúrához?

Persze, mindannyian szorgosan gyűjtöttük a pecséteket, ahol csak lehetett. Feladataink közé tartozott a pecsételőhelyek koordinátáinak rögzítése is, amelyek több esetben távol esnek a kékkel jelölt turistaúttól – ezeket a leágazásokat is rögzítettük természetesen.

kekk2500_001_664x424t5_ic

– Hogyan ünnepeltek?

Egy pezsgőt biztos, hogy kibontunk, de nagyon nem lesz lehetőségünk hosszabban ünnepelni, mert mindenki rohan haza, megy a dolgára, vissza a családhoz.

A 11 felmérő közül Szlatki Gabriella, Kovács László, Laskai Tamás, Szabó Zoltán és Németh Csaba tudott még Kovács Attila mellett az utolsó 4,5 km-es szakaszon végiggyalogolni.

Németh Csaba, hazánk egyik legeredményesebb terepfutója, aki az elmúlt időszakban Országos Kéktúra feliratú pólóban futja le kiváló eredményekkel a nemzetközi versenyek emberpróbáló, leghosszabb távjait, természetesen nem hiányozhatott erről az utolsó szakaszról sem.

Az Országos Kéktúrát határainkon túl is népszerűsítő, miskolci sportembert még a rudabányácskai pezsgőbontás előtt értük utol telefonon.

– Mit jelentett számodra, hogy részese lehettél ennek a felmérésnek?

Szívügyem a kéktúra, de minden olyan dologban szívesen részt veszek, ami a terepen zajlik, amelynek keretében a természetben tölthetek el időt. Persze a felmérők is örültek a segítségemnek, mert terepfutóként jó kondícióban vagyok, így a nehezebben bejárható vagy hosszabb szakaszokat is rövidebb idő alatt tudtam teljesíteni.

– Mert futottál a műszerrel a hátadon?

– Nem, sajnos azt nem lehetett, a mérés pontosságához szigorúan gyalogolni kellett, de jó erőnlétem miatt nagyobb átlagsebességgel tudok gyalogolni. Amikor nem volt rajtam a műszer, volt lehetőségem arra is, hogy futhassak Magyarország olyan tájain, ahol eddig még nem volt rá alkalmam.

– Milyen élményekkel zárod ma a Kékkör felmérését?

– Annyi különféle embert ismertünk meg, és új barátságok születtek. Csodálatos volt látni Magyarországot, ahogy a nyárból megérkeztünk az őszbe, a változatos tájakat. Óriási élményt jelentett minden szép pillanat. Persze sok nehézséggel is meg kellett birkózni, de ettől szép a túrázás, hiszen a természet adja nekünk a kihívásokat is, amelyeket nagyon jó érzés sikerrel leküzdeni.

Szabó Zoltán térképész örömmel kapcsolódott júniusban a projekthez.
– Ez volt a leghosszabb és “leghúzósabb” nyarunk. Természetesen pozitív értelemben. 
Szakmai szempontból az jelentett különleges élményeket, hogy míg a munkám során javarészt a felszín alatt térképezek, módszereim és műszerparkom is erre van berendezve, addig ez a térképezés ideálisabb környezetben zajlott. A kozmikus geodéziai felmérés megfelelő körülmények között jóval nagyobb szabadságot és kényelmet jelent, mint a jóval viszontagságosabb és veszélyesebb bánya- és barlang térképezés. A hagyományos geodéziai munka során az egyik legkritikusabb körülmény a segítők és figuránsok személye. A segítő számára ugyanis amíg a felmérést végző folyamatosan dolgozik, kínosan hosszú, tétlen percek vagy órák telhetnek el. Ezt a munkát viszont többnyire egyedül végeztük, teljes szabadságot élvezve a mérés közben.

– Mi volt ebben a feladatban számodra igazán nagyszerű?

– Sok olyan szakasza van a kéktúrának, amely kijelölésekor még szekérút, dózerút volt, azóta azonban már szilárd burkolatot kapott, és ezeken megnőtt azóta a forgalom. Nem kellemes ezeken a szakaszokon gyalogolni. Mi minden ilyen szakaszt bejelöltünk, és javasolni fogjuk a Kéktúra Bizottságnak, hogy ezeken a szakaszokon keressen és jelöljön ki alternatív útvonalakat, hogy a kéktúrázás minden egyes kilométere élményt adjon a természetjáróknak.

Kovács László nem számított szakmabelinek csatlakozásakor, de közben azzá vált.
– Tényleg nagyon sok emberrel ismerkedtünk meg. Nagyon érdekes volt látni, miként élnek mások ebben az országban.

kekk2500_004_664x373t5_ic

– Jutott idő pihenésre is?

Jól szervezett volt a munkamenet, így valóban volt lehetőségünk regenerálódni is. Nagyon sok kiváló szálláshelyet ismertünk meg.

– Milyen érdekes pontokat jelöltetek meg a felmérés során, milyen szempontokat vettetek figyelembe a POI-k kiválasztásánál?

– Egy átlagos túrázó fejével próbáltunk gondolkodni. Arra koncentráltunk, hogy mi lehet adott helyzetben hasznos az utánunk jövő természetjárók számára. Ha valahol hiányát éreztük valaminek, azt is jelezzük a jövőben infrastrukturális fejlesztéseket lebonyolítók felé.

Laskai Tamás ambivalens érzésekkel zárta a felmérést. Egyrészt örül, hogy remek társasággal dolgozhatott együtt, de szomorú, hogy máris véget ért a projekt első fejezete.
– Én szoftverfejlesztőként elég távol kerültem az ilyen típusú természetjárástól. Most nagyon mély benyomásokat tett rám a magyar táj szépsége, és biztos vagyok abban, hogy a jövőben gyakrabban választom a pihenésnek ezt a módját.

Szlatki Gabriella geológusként segítette a felmérők munkáját.

– Sajnos csak kevés napon tudtam jelen lenni, főleg az alföldi szakaszokon.

– Egyedüli hölgyként vettél részt a felmérésben. Jelentett ez számodra problémát, nehézséget?

– Dehogy! Én már régóta fiúkból álló társaságokban mozgok, túratársaim, a barlangász barátok, mind jórészt férfiakból állnak. Itt is a megszokott légkör fogadott.

– Számodra mi volt a legszebb élmény?

– Én eddig főként a hegyekben túráztam, ám most egészen beleszerettem az Alföld szépségeibe. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hatással lesz rám a sík vidéken gyaloglás.

Chorendzsák György hegymászó, barlangász fenomenális élményként élte meg a csapatmunkát.

– Nagyon sokféle végzettségű ember keveredett itt hónapokon keresztül, de mentálisan nagyon sok közös vonásunk volt, és ez összehozott minket.

– Mit ad majd a magyar természetjáróknak ez a projekt?

– Rengeteget! Nemcsak a pontosan rögzített útvonalról szól mindez, hanem arról is, hogy nagyon sok extra információt begyűjtünk, fotókkal dokumentáljuk a helyszíneket, és azon dolgozunk, hogy jobbá, vonzóbbá tegyük a jövő túrázói számára a kéktúrát. Külön gondoltunk a családosokra, hogy nekik is tudjunk olyan szakaszokat ajánlani a “Kéken”, amelyek kisgyermekkel is könnyedén teljesíthetők.

ifj. Győri Attila édesapjával közösen vett részt a felmérésben. A 23 éves fiatalember ipari alpinistaként dolgozik, édesapja – ismert hegymászóként és túravezetőként – már kisgyermek kora óta viszi őt a természetbe, a hegyekbe.
– Örültem ennek az összefogásnak, hogy egy olyan dolgot hozhatunk közösen létre, amelynek valóban van értelme. Csodálatos volt, hogy ennyi mindent felfedezhettünk Magyarországból, olyan helyeket járhatunk be a “Kéken”, ahová amúgy nem jutnánk el. A gyaloglás közben minden apró kis részlet megváltozik, értelmet nyer. Egy vándor tudatállapota pozitívan módosul, nyitottabbá, érzékenyebbé válik. Ez volt számomra a legnagyobb élmény.

Tóvizi Csaba és Németh Dávid sem tudott jelen lenni a gyalogos felmérés befejezésekor, de ők is örömmel gondolnak vissza az együtt töltött napokra.

Az OKk–OKT projekt keretében lezárult a gyalogos útvonalak nyomvonalának felmérése, melynek során megközelítőleg 2500 kilométert jártak be a felmérők, beleértve a regionális útvonalakat is. Ezzel párhuzamosan jelenleg is zajlik a kerékpáros nyomvonal felmérése. Sátoraljaújhelytől Zircig jutottak el a mai napig, s várhatóan október közepére bejárják a teljes útvonalat.

Ezt követően kezdődik a rögzített adatok feldolgozása, a nyomvonalat – ahol szükséges – módosítják, véglegesítik, meghatározzák a különböző POI-kat. A felhasználók számára ezek a praktikus adatok a későbbiekben webes, illetve mobilalkalmazásokban válnak elérhetővé. A korszerű informatikai szolgáltatások széles körű felhasználási lehetőségeket teremtenek a további fejlesztésekhez.

A projekt keretében természetesen ennél jóval több célt valósítunk meg, bizonyítják ezt a megújuló kilátók, források, pihenőhelyek. A turistaútvonalak egységes táblázási rendszerén szintén dolgoznak már az MTSZ munkatársai, továbbá az OKT útvonala mentén egy egységes szolgáltatói rendszer kialakítása is a célok között szerepel.